A napkollektorokat általában épületek ferdetetőjére szerelik fel. Ha található az épületen elegendő nagyságú, megfelelő irányultságú, és jelentős árnyékolástól mentes tetőfelület, akkor a napkollektorok számára célszerű ezt választani. A tetőn a napkollektorok nincsenek útban, senki nem botlik beléjük, a biztonságos magasságban véletlenszerű, vagy akár szándékos rongálás veszélye sem fenyegeti azokat.
A gyakorlatban azonban sokszor előfordul, hogy egy adott épület esetében nincs megfelelő tetőfelület a napkollektorok számára. Nagyon rossz a tájolás, vagy túl tagolt a tető, sok rajta a kiugrás, a tetőablak, a kémény… stb. így nem marad hely a napkollektoroknak. Ilyen esetben nem kell feladni, körül kell nézni az épület környezetében, hátha találunk egyéb alkalmas helyszínt a napkollektorok számára. Az alábbi képeken példákat láthatunk a napkollektorok különféle tetőn kívüli elhelyezésére. Alkalmas lehet például egy árnyékolástól mentes, nem használt terület a talajszinten, de kerülhetnek a napkollektorok kerítésre, előtetőre, vagy függőleges falra is. Sokszor a napkollektorokat fel lehet használni például esőtől védő előtetőnek, nyári naptól védő árnyékolásnak is.
Az alábbi képek ízelítőt adnak a tetőn kívüli felszerelés változatosságáról.
A napkollektorok felszerelésének lehetőségei
A magasban, a tetőn végzett munka biztonsága
A napkollektorokat döntő többségében épületek tetőszerkezetére kell felszerelni. A tetőn, a magasban végzett munka rendkívül veszélyes, és – függetlenül attól, hogy hosszú vagy rövid távú munkáról van-e szó – igen szigorú biztonsági előírások alkalmazását teszi szükségessé. Ezért, mielőtt belevágnánk a napkollektorok tetőre szerelésének rejtelmeibe, röviden kitérünk a munkavégzés biztonsága érdekében megteendő intézkedésekre is.
Minden munkavégzés során a legfontosabb szempont, hogy a munkát végző dolgozók, és a munkavégzés helyszínén, illetve annak közelében tartózkodó személyek biztonságban legyenek. A munkavégzés során mindig be kell tartani az adott munkanemre vonatkozó munka-, és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírásokat. A munka megkezdése előtt kockázatfelmérést kell végezni, és ez alapján kell meghatározni, hogy milyen biztonsági berendezések és óvintézkedések szükségesek. Fontos, hogy a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi eszköz és felszerelés rendelkezésre álljon, illetve, hogy a munkát kizárólag megfelelően képzett és egyértelmű utasításokkal ellátott munkavállalók végezzék. Csak a megfelelően képzett munkavállalók képesek ugyanis felismerni a veszélyeket és megérteni, illetve megfelelően alkalmazni a helyes munkamódszereket és védelmi berendezéseket.
A tetőn végzett munkánál elsődleges feladat a zuhanásveszély csökkentése érdekében kidolgozott intézkedések megtétele (pl. tetőállvány építése), és csak ezt követően kerülhet sor az egyéni védőintézkedések bevezetésére (pl. biztosító kötél és testheveder alkalmazása). Fontos, hogy a lezuhanás megelőzése céljából használt védőberendezések (pl. peremeken elhelyezett korlát, tetőállvány, tetőlétra) elég erősek legyenek ahhoz, hogy ténylegesen megelőzzék, illetve megakadályozzák a munkavállalók lezuhanását, és ebből eredő sérülését. Minél hosszabb a lejtős tetőfelület, és minél nagyobb a tetőhajlás, annál erősebb peremvédőre van szükség.
1. ábra
Ferdetetőn alkalmazható, állítható dőlésszögű tetőállvány
Amennyiben a leesés elleni védelmet műszaki megoldással nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munka csak biztosító kötél, munkaöv, biztonsági heveder és zuhanásgátló használatával végezhető. Ilyen esetben gondosan ki kell jelölni a rögzítési pontokat. A hangsúlyt azonban mindig és elsősorban a biztonságos munkahely megteremtésére kell fordítani, s nem kizárólag az esést megfékező eszközökre hagyatkozva csökkenteni a lezuhanás lehetőségét!
A magasban végzett munkáknál mindig fennáll a veszélye az alkalmazott szerelési anyagok, szerszámok leesésének is. Ezért a veszélyeztetett területet megfelelő módon (pl. védőkorlát, védőszalag, figyelmeztető tábla) le kell zárni, az itt tartózkodó dolgozóknak pedig védősisakot kell viselnie.
A munkálatok megkezdése előtt ellenőrizni kell a tetőszerkezet kifogástalan, munkavégzésre alkalmas állapotát. Kérdéses esetben akár szakértő bevonásával, statikai ellenőrzést is kell végezni. Ha a tetőhéjalás anyaga (pl. pala, cserép) gyenge, elöregedett, törékeny, akkor ezek épségének megőrzése érdekében fokozott intézkedések szükségesek, pl. a terhelést elosztó tetőlétrát, tetőállványt kell alkalmazni. Még a munka megkezdése előtt fel kell mérni, hogy az esetlegesen eltörött tetőfedő anyag pótlására rendelkezésre áll-e tartalék mennyiség.
A tetőn végzett munka során az időjárási körülményeket is mindig figyelembe kell venni. A jeges, havas, csapadékos vagy szeles időjárás ugyanis jelentősen növelheti a munkások, vagy az általuk használt tárgyak lezuhanásának veszélyét. De nem csak a hideg, a hó, vagy a jég, hanem a nyári meleg, az erős napsütés is akadály lehet. A bitumenes zsindely fedésű tetők például nagy melegben nem járhatóak, mert a bitumen ilyenkor megolvad, kilágyul.
A napkollektorok felszerelése ferdetetőre
Miután minden, az adott munka biztonságos elvégzéséhez szükséges intézkedés megtörtént, el lehet kezdeni a napkollektorok felszerelését. Ferdetetőre a napkollektorokat kétféle módon lehet felszerelni:
- A tetőhéjalás fölé, szerelőkeret alkalmazásával.
- A tetőhéjalás helyett, tetőbe integrált módon.
Mindkét felszerelési módnak vannak előnyei, és hátrányai. Az alkalmazás kiválasztása függ a helyi adottságoktól, a napkollektor típusától, és a megrendelő igényeitől. Általában elmondható, hogy a tetőhéjalás fölé szerelés lényegesen gyakoribb, mivel ezt az általános épületgépészettel foglalkozó kivitelezők is problémamentesen tudják alkalmazni. A tetőbe integrálás ritkább, ezt inkább a speciálisan napkollektoros rendszerek kivitelezésére szakosodott vállalkozások végzik.
A napkollektorok felszerelése a tetőhéjalás fölé
A napkollektorok tetőre szerelésének leggyakoribb módja, ha azokat ún. szerelőkeret segítségével, a meglévő tetőhéjalás fölé helyezik fel. Ekkor a tetőhéjalás teljes egészében megmarad a napkollektorok alatt, annak egységessége nem sérül. A napkollektorokat tartó szerelőkeret ún. tetőkampókon áll, melyek többnyire a cserepek alá csúsztathatók, és ott lehet azokat rögzíteni a szarufához. A szerelőkeret alkalmazásával a napkollektorok kb. 5-10 cm-el kerülnek a tetőhéjalás fölé. Így a napkollektorok hátoldala és a tetőhéjalás között rés marad, ami elegendő a csapadékvíz, hólé lefolyásához, és a kisebb szennyeződések, pl. falevelek lecsúszásához.
A szerelőkeretet általában a napkollektorokat gyártó cég biztosítja. Az utóbbi időben azonban egyes rögzítéstechnikai és tetőfedő anyagok gyártói is kínálnak szerelési rendszereket napkollektorokhoz és napelemekhez. A szerelőkeretek anyaga általában alumínium, vagy korrózióálló acél, ritkábban horganyzott, vagy szinterezett acél. Fontos, hogy a keret a napkollektorok teljes élettartama alatt ne igényeljen utólagos karbantartást, pl. festést, mert erre a kollektorok felszerelése után már nincs lehetőség. Különösen alumínium anyagú keret esetén fontos, hogy a kötőelemek, csavarok korrózióálló acélból készüljenek, máskülönben elektrokémiai korrózió lép fel.
A szerelőkeretek felszerelését a gyártó konkrét útmutatója alapján kell elvégezni. A felszerelés megkezdése előtt gondosan ki kell jelölni a kollektorok helyét. Figyelembe kell venni a szarufák kiosztását, valamint a csővezetékek bevezetésének lehetséges helyeit. Ügyelni kell arra, hogy a környező építmények, kémények, fák ne árnyékolják be a kollektorokat. A kollektorokat lehetőség szerint a rendelkezésre álló tetőfelület felső részére kell szerelni. Ellenkező esetben télen nagyobb havazás után, a teljes napkollektorok fölötti tetőfelület hóterhelése a napkollektorokra nehezedik, és ez a cserepek töréséhez vezethet. Olyan helyeken, ahol nagy hóterhelés várható, a tetőcserepet nem terhelő tetőkampó alkalmazása szükséges, vagy a tetőkampók alá a terhelést nagyobb felületen elosztó fémlemezt kell helyezni.
A szerelőkeret alkalmazásának előnyei:
- Egyszerű, gyors, és viszonylag olcsó.
- A tető héjalása nem kerül megbontásra, ezért nincs beázás veszély.
- Rugalmasabb elhelyezést tesz lehetővé, kisebb, szűk helyekre, a tetőszélekhez, sarkokhoz, kéményekhez egészen közel is elhelyezhetők a napkollektorok.
- Alacsony dőlésszögű tetőknél a napkollektorok kiemelhetők, meredekebb dőlésszöggel szerelhetők.
- A napkollektorok felszerelését nem kell a tetőfedéssel egy időben, a tetőfedő szakemberekkel együtt végezni.
A szerelőkeret alkalmazásának hátrányai:
- Többletsúly terhelést jelent a tetőnek, ennek a mértéke azonban általában csekély ~15-25 kg/m2.
- A napkollektorokhoz a csővezeték a tetőn kívül csatlakozik, ezért a hőszigetelésnek időjárás-állónak, és madárcsipegetés ellen védettnek kell lennie.
A napkollektorok felszerelése tetőbe integrált módon, a tetőhéjalás helyett
A napkollektorok felszerelhetők ferdetetőre a tetőbe integráltan, a tetősík ablakokhoz hasonló módon is. Ekkor a napkollektorok kiváltják, helyettesítik a tetőhéjalást. A napkollektorok közé és köré ilyenkor speciális bádogozás szükséges, melyet a napkollektorok gyártójától, a napkollektorokkal együtt lehet beszerezni. Ez a beépítési mód lényegesen nagyobb gyakorlatot és gondosságot igényel, mint a szerelőkeret alkalmazása. A napkollektorok felszerelését és bádogozását a gyártó útmutatója alapján kell elvégezni.
A tetőbe integrált beépítés előnyei:
• A napkollektorok besüllyednek a tetőbe, ezért kisebb lesz a hőveszteségük.
• Megtakarítható a napkollektorok felületének megfelelő tetőhéjalás (új építésnél, vagy tetőcserénél)
• A napkollektorokhoz a csővezeték a tetőhéjalás alatt csatlakozik, ezért a hőszigetelésnek nem kell időjárás-állónak, és madárcsipegetés ellen védettnek lennie.
A tetőbe integrált beépítés hátrányai:
- Bonyolultabb és költségesebb.
- Az egységes tetőhéjalás megbontásra kerül, ezért fennáll a beázásveszély lehetősége.
- Nagyobb a helyigénye, a napkollektorok kevésbé flexibilisen helyezhetők el, mert a napkollektorok körül még a bádogozás, és az arra rátakaró tetőhéjalás is helyet igényel.
- Új építésű háznál a napkollektorokat már a korai szakaszban, a tetőfedéssel egy időben fel kell szerelni, ezért a napkollektoros rendszer üzembe helyezéséig a kollektorok használat nélküli, gyakori, tartós túlmelegedésnek vannak kitéve.
Mindkét felszerelési módnál, de különösen a tetőbe integrált beépítésnél ügyelni kell arra, hogy a tetőszerkezet víz- és párazárása, valamint hőszigetelési rétegrendje ne sérüljön. Szükség esetén tetőfedő, vagy hőszigetelő szakember segítségét kell igénybe venni.
Megjelent az Épületgépész 2013/1. számában
