A 2017-es év első felének nagy sajtóvisszhangot kapott eseménye volt a napelemes rendszerekre is bevezetett teljesítménydíj, amit a sajtó új napelem adóként emlegetett. Az adó megnevezés azonban ez esetben nem fedi a valóságot, hiszen ez a díjfajta a rendszerhasználati díjak egyik eleme és nem a költségvetés, hanem a villamosenergia elosztó társaságok bevételét képezi.
Az elosztói teljesítménydíjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) három rendelete vezette be. A 7/2016 (X.13.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól, a 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet ezen díjak alkalmazási szabályairól, a 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet pedig a díjak mértékéről rendelkezik.
A rendeletek hatálya a 2017. március 31. utáni időpontban beadott igénybejelentővel megvalósult és 4 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű, hálózatra visszatápláló háztartási méretű kiserőművekre vonatkozik. A teljesítménydíj mértéke jelenleg nulla forint, tehát valójában még nem kell ilyen díjat fizetni, de a rendeletek előkészítették a tényleges díj bevezetésének lehetőségét. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mikortól, milyen mértékű díj bevezetését tervezi az energiahivatal.
A teljesítménydíj bevezetését az energiahivatal azzal indokolta, hogy a HMKE-k száma és beépített teljesítménye az utóbbi években jelentősen megnövekedett, és ennek következtében élesebbekké váltak a jelenlegi mérési és elszámolási rendszer problémái is. A hálózati engedélyesek legnagyobb problémája természetesen az, hogy a az éves szaldó elszámolás következtében a HMKE-t is üzemeltető felhasználó által a forgalomarányos rendszerhasználati díjak révén megfizetett összeg sok esetben nullára csökken. Ez azt is jelenti, hogy a HMKE-t üzemeltető felhasználók is élvezik a közcélú hálózat létéből fakadó előnyöket, miközben alig járulnak hozzá annak működési és fejlesztési költségeihez.
Fenti szempontok természetesen igazak, ahogyan az is igaz, hogy ha a jelenleginél lényegesen nagyobb napelemes kapacitás valósul meg, akkor a villamosenergia-rendszer működtetésének költségei - elsősorban a tartalék-kapacitások és a kiegyenlítő energia biztosításának költségei miatt - valószínűleg emelkedni fognak. Ettől a szinttől azonban Magyarország még nagyon messze van, ezért véleményünk szerint a napelemes rendszerek létrejöttét inkább támogatni és ösztönözni kellene, nem pedig bizonytalan mértékű és határidejű díjak bevezetésével hátráltatni.
