Mit hozhat a jövő a napelemekkel termelt energia elszámolásában?
Nemrégiben a napelemes rendszerekre is vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó pályázati rendszer indításának szándékát jelentette be Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A bejelentés sokak számára meglepő részlete volt az, hogy a vissza nem térítendő támogatásban részesülőkre már nem a jelenleg hatályos szaldóelszámolást, hanem ún. bruttó elszámolást fogják alkalmazni. Az alábbi cikkben azt próbáljuk meg bemutatni, hogy mit jelent a most érvényben lévő éves szaldós elszámolás, és mi várható ennek megszűnése után.
A bevezetőben először is le kell szögezni, hogy mind az új pályázat részleteiről, mind a szaldó elszámolás után várható ún. bruttó elszámolás mikéntjéről jelenleg nem állnak rendelkezésre végleges információk. A minisztérium közleménye is hangsúlyozza, hogy még csak elképzelésekről, tervekről van szó. A pontos pályázati feltételekről a következő hónapokban születhet döntés, ráadásul a terveket az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell majd, így a teljes feltételrendszer kialakítása és véglegesítése 2021 első felében várható.
Mit jelent a szaldós és a bruttó elszámolás?
A két elszámolás közötti különbség - legalábbis első ránézésre - egyszerű. Szaldós elszámolás esetén először képezik a vételezés és a visszatáplálás szaldóját (egyenlegét), és az így kapott mennyiséget számolják el az energia díjával. A nem szaldós, hanem ún. bruttó elszámolás esetén pedig nem képeznek szaldót, hanem a vételezett és a visszatáplált energia teljes mennyiségét külön-külön, eltérő díjjal számolják el.
Hogyan működik a napelemes rendszer?
A szaldós és nem szaldós elszámolás összehasonlításához azt kell pontosan látni, hogy a napelemes rendszer pillanatnyi termelése és a pillanatnyi fogyasztás hogyan viszonyul egymáshoz, ebből következően pedig a napelemes rendszer energiatermeléséből mikor és mennyit használ el közvetlenül az épület, és mennyi energia kerül visszatáplálásra a hálózatba. Ez fogja ugyanis meghatározni azt, hogy az ad-vesz villanyóra mit fog mutatni a vételezés és a visszatáplálás irányába.
Példaként bemutatunk két jellegzetes családi házat. Az első példa szerinti épületben csak általános célú villamos fogyasztás van, évi 3250 kWh mennyiségben. A második példa pedig egy olyan épületet mutat, ahol az általános célú fogyasztás mellett a fűtés és a melegvíz készítés is villamosenergiával történik, így a fogyasztás lényegesen magasabb, évi 13000 kWh. Mindkét épületre pontosan akkora napelemes rendszert vettünk fel, amekkora a teljes éves fogyasztást fedezni tudja. Tehát éves szinten a napelemek energiatermelése és az épület energiafogyasztása megegyezik. A jelenlegi éves szaldós elszámolás esetében ez azt jelenti, hogy a példában felvett épületek villanyszámlája pontosan nulla forint.
De nézzük meg a termelés és a fogyasztás eloszlását havi bontásban! Az 1. ábrán látható, hogy havi bontásban már korántsem egyezik meg a termelés és a fogyasztás. Ez ugye nem meglepő, hiszen a napelemek termelése követi a napsugárzás eloszlását, így nyáron magasabb, télen alacsonyabb az energiahozamuk. A fogyasztás pedig az első épület esetében havonta nagyjából azonos, a második épület esetében pedig pont ellentétes eloszlást mutat a napelemek termeléséhez képest. Persze ez sem meglepő, hiszen ennél az épületnél az energiafogyasztásban a fűtés a meghatározó összetevő, fűteni pedig télen kell, pont akkor, amikor a napelemek termelése alacsony.
1. ába. A napelemek energiatermelésének és a fogyasztás éves megoszlása
Most nézzük meg azt, hogy a vizsgált épületek esetében a napelemes rendszer energiatermeléséből mennyit használ el közvetlenül az épület (hazatáplálás), és mennyi energia kerül visszatáplálásra a hálózatba (visszatáplálás). A 2. ábrán látható, hogy mindkét épület esetében jelentős a visszatáplálás aránya. A kisebb rendszernél ez 62,5%, a nagyobb rendszernél pedig még nagyobb, 68,6%. A hálózatba visszatáplált energiát az ad-vesz mérőóra külön csatornán méri, a saját fogyasztás fedezésére fordítódott napenergia pedig vételezett mennyiséget csökkenti. Ezért van az, hogy a villanyóra, a „fogyasztásmérő” napelemes rendszer esetében már nem a fogyasztást méri. Persze a villanyóra valójában a napelem nélküli házak esetében sem a fogyasztást méri, hanem a hálózatból vételezett energia mennyiségét, de ez napelem nélküli esetben megegyezik a fogyasztással, tehát jogos a „fogyasztásmérő” elnevezés.
2. ábra.
A napelemek energiatermelésének megoszlása a saját fogyasztás fedezése és a visszatáplálás között
És most nézzük, hogyan alakul a vizsgált rendszerek esetében az ad-vesz óra által mért vételezett és visszatáplált energia mennyisége. Ha a napelemes rendszert úgy méretezték, hogy a napelemek energiahozama és a fogyasztás éves szinten éppen megegyezzen, akkor a hálózatból vételezett és a visszatáplált energia mennyisége is megegyezik éves szinten. Havi bontásban azonban jelentős az eltérés, nyilvánvalóan télen magasabb a vételezés, nyáron pedig a visszatáplálás aránya. De egyelőre számunkra az éves szinten vételezett és visszatáplált energia mennyisége a lényeges. Ennek az értéke a 3250 kWh éves fogyasztású épület esetében 2030 kWh volt, míg a 1300 kWh fogyasztású épület esetében ez 8989 kWh.
3. ábra. A hálózatból vételezett és a visszatáplált energia mennyisége
Mekkora lesz a villanyszámla szaldós és bruttó elszámolás esetén?
És nézzük a lényeget, mennyit kell fizetni a példában felvett épületeknek? Az éves szaldós elszámolás szerint mindkét épület szaldóképzésének (vételezett – visszatáplált energia) az eredménye nulla kWh, tehát a fizetendő áramdíj is nulla forint lesz. Ha viszont a bruttó elszámolás szerint történik a villanyszámla kiállítása, akkor a fizetendő összeg már attól függ, hogy milyen áron számolják el vételezett és a visszatáplált energiát. A lakossági áram díja ma kb. 37,5 Ft/kWh (Áfá-val együtt). Fontos tudni, hogy az áram díja két részből áll, az energiadíjból (kb. 17,5 Ft/kWh) és a rendszerhasználati díjból (kb. 20 Ft/kWh). A vételezett energiát nyilvánvalóan a teljes 37,5 Ft/kWh áron számolják majd el, a visszatáplált energiáért viszont valószínű, hogy a rendszerhasználati díjat nem, csak a 17,5 Ft/kWh energiadíjat fogják kifizetni. Így a villanyszámla a két épület esetében a 4. ábra szerint alakul majd.
4. ábra. Az éves villanyszámlák alakulása napelem nélkül, valamint napelemmel szaldós és bruttó elszámolás esetén
Látható, hogy bruttó elszámolás alkalmazása esetén már nem nullázódik le villanyszámla, de a napelem nélküli esethez képest így is 65% körüli megtakarítást lehet elérni. A pontos megtakarítás mértéke persze nagyon sok körülménytől függ. Elsősorban az átvételi ár lesz a döntő, de a napelemes rendszer méretezése kihasználtsága is nagyban befolyásolja majd a megtakarítás mértékét. A szaldós elszámolás megszűnésével vége lesz annak a nagyon idilli állapotnak, hogy a napelemes rendszer méretezését egyszerűen az éves fogyasztás és a napelemek éves termelése alapján lehet elvégezni. Az éves szaldó lehetősége a közcélú hálózat formájában egy gyakorlatilag korlátlan kapacitású energiatároló eszközt jelentett, amibe bármikor be lehette betáplálni a pillanatnyilag jelentkező túltermelést, és aztán bármikor, veszteség és költség nélkül ki is lehetett onnan azt venni. A méretezésnél nem kellett a termelés és fogyasztás időbeli eltolódásával foglalkozni, elég volt éves ciklusban gondolkodni. A bruttó elszámolásnál a várható megtakarítás kalkulálásához már pontos méretezést kell végezni, ami figyelembe veszi mind a fogyasztás mind a napelemes termelés időbeli alakulását is.
Meddig él még a szaldós elszámolás?
Az Európai Parlament és a Tanács 2019/944 számú irányelve szerint 2024. január 1-től nem lehet már szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. De ez csak az új létesítéseket érinti majd, valószínű, hogy a már meglévő, és a még 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező háztartási méretű napelemes rendszerekre a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) a rendszerek élettartamának végéig változatlanok maradnak.
Ha jövő júniusban valóban úgy jelenik majd meg egy napelemes rendszereket támogató pályázat, hogy a vissza nem térítendő támogatás mellett már nem lehet a szaldós elszámolást igénybe venni, akkor ez nehéz döntés elé állítja majd a beruházókat. Ki kell számítani, és mérlegelni kell majd azt, hogy a beruházási támogatással járnak majd jobban, vagy a szaldós elszámolás nyújtotta nagyobb, akár 100%-os megtakarítási lehetőséggel.
Azoknál a napelemes rendszereknél, amelyek már nem éves szaldós elszámolás mellett működnek majd, minden bizonnyal előtérbe kerül a napelemes rendszerek által megtermelt energia helyben történő tárolásának és „okos” fogyasztásának a kérdése is. A cikkben példaként vizsgált napelemes rendszereknél nem számoltunk sem helyi tároló kapacitással, sem a fogyasztás termeléshez igazodó vezérlésével. Ezek alkalmazásával lényegesen növelni lehet a megtermelt napenergia helyben felhasznált, „értékesebb” részarányát, de a lehetőségek azért korlátozottak. A már jelenleg is elérhető akkumulátorokkal, vagy pl. fűtési célú puffertárolókkal napi, vagy pár napos tárolási ciklust meg lehet oldani, de sajnos a nyári napenergiát még mindig nem tudjuk reális beruházással télire eltárolni.
