naplopo

Mit hozhat a jövő a napelemekkel termelt energia elszámolásában?

Nemrégiben a napelemes rendszerekre is vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó pályázati rendszer indításának szándékát jelentette be Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A bejelentés sokak számára meglepő részlete volt az, hogy a vissza nem térítendő támogatásban részesülőkre már nem a jelenleg hatályos szaldóelszámolást, hanem ún. bruttó elszámolást fogják alkalmazni. Az alábbi cikkben azt próbáljuk meg bemutatni, hogy mit jelent a most érvényben lévő éves szaldós elszámolás, és mi várható ennek megszűnése után.

A bevezetőben először is le kell szögezni, hogy mind az új pályázat részleteiről, mind a szaldó elszámolás után várható ún. bruttó elszámolás mikéntjéről jelenleg nem állnak rendelkezésre végleges információk. A minisztérium közleménye is hangsúlyozza, hogy még csak elképzelésekről, tervekről van szó. A pontos pályázati feltételekről a következő hónapokban születhet döntés, ráadásul a terveket az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell majd, így a teljes feltételrendszer kialakítása és véglegesítése 2021 első felében várható.

Mit jelent a szaldós és a bruttó elszámolás?

A két elszámolás közötti különbség - legalábbis első ránézésre - egyszerű. Szaldós elszámolás esetén először képezik a vételezés és a visszatáplálás szaldóját (egyenlegét), és az így kapott mennyiséget számolják el az energia díjával. A nem szaldós, hanem ún. bruttó elszámolás esetén pedig nem képeznek szaldót, hanem a vételezett és a visszatáplált energia teljes mennyiségét külön-külön, eltérő díjjal számolják el.

Hogyan működik a napelemes rendszer?

A szaldós és nem szaldós elszámolás összehasonlításához azt kell pontosan látni, hogy a napelemes rendszer pillanatnyi termelése és a pillanatnyi fogyasztás hogyan viszonyul egymáshoz, ebből következően pedig a napelemes rendszer energiatermeléséből mikor és mennyit használ el közvetlenül az épület, és mennyi energia kerül visszatáplálásra a hálózatba. Ez fogja ugyanis meghatározni azt, hogy az ad-vesz villanyóra mit fog mutatni a vételezés és a visszatáplálás irányába.

Példaként bemutatunk két jellegzetes családi házat. Az első példa szerinti épületben csak általános célú villamos fogyasztás van, évi 3250 kWh mennyiségben. A második példa pedig egy olyan épületet mutat, ahol az általános célú fogyasztás mellett a fűtés és a melegvíz készítés is villamosenergiával történik, így a fogyasztás lényegesen magasabb, évi 13000 kWh. Mindkét épületre pontosan akkora napelemes rendszert vettünk fel, amekkora a teljes éves fogyasztást fedezni tudja. Tehát éves szinten a napelemek energiatermelése és az épület energiafogyasztása megegyezik. A jelenlegi éves szaldós elszámolás esetében ez azt jelenti, hogy a példában felvett épületek villanyszámlája pontosan nulla forint.

De nézzük meg a termelés és a fogyasztás eloszlását havi bontásban! Az 1. ábrán látható, hogy havi bontásban már korántsem egyezik meg a termelés és a fogyasztás. Ez ugye nem meglepő, hiszen a napelemek termelése követi a napsugárzás eloszlását, így nyáron magasabb, télen alacsonyabb az energiahozamuk. A fogyasztás pedig az első épület esetében havonta nagyjából azonos, a második épület esetében pedig pont ellentétes eloszlást mutat a napelemek termeléséhez képest. Persze ez sem meglepő, hiszen ennél az épületnél az energiafogyasztásban a fűtés a meghatározó összetevő, fűteni pedig télen kell, pont akkor, amikor a napelemek termelése alacsony.

Napelemek termelése és a fogyasztás

1. ába. A napelemek energiatermelésének és a fogyasztás éves megoszlása

Most nézzük meg azt, hogy a vizsgált épületek esetében a napelemes rendszer energiatermeléséből mennyit használ el közvetlenül az épület (hazatáplálás), és mennyi energia kerül visszatáplálásra a hálózatba (visszatáplálás). A 2. ábrán látható, hogy mindkét épület esetében jelentős a visszatáplálás aránya. A kisebb rendszernél ez 62,5%, a nagyobb rendszernél pedig még nagyobb, 68,6%. A hálózatba visszatáplált energiát az ad-vesz mérőóra külön csatornán méri, a saját fogyasztás fedezésére fordítódott napenergia pedig vételezett mennyiséget csökkenti. Ezért van az, hogy a villanyóra, a „fogyasztásmérő” napelemes rendszer esetében már nem a fogyasztást méri. Persze a villanyóra valójában a napelem nélküli házak esetében sem a fogyasztást méri, hanem a hálózatból vételezett energia mennyiségét, de ez napelem nélküli esetben megegyezik a fogyasztással, tehát jogos a „fogyasztásmérő” elnevezés.

 

Napelemek termelésének megoszlása

2. ábra.
A napelemek energiatermelésének megoszlása a saját fogyasztás fedezése és a visszatáplálás között

És most nézzük, hogyan alakul a vizsgált rendszerek esetében az ad-vesz óra által mért vételezett és visszatáplált energia mennyisége. Ha a napelemes rendszert úgy méretezték, hogy a napelemek energiahozama és a fogyasztás éves szinten éppen megegyezzen, akkor a hálózatból vételezett és a visszatáplált energia mennyisége is megegyezik éves szinten. Havi bontásban azonban jelentős az eltérés, nyilvánvalóan télen magasabb a vételezés, nyáron pedig a visszatáplálás aránya. De egyelőre számunkra az éves szinten vételezett és visszatáplált energia mennyisége a lényeges. Ennek az értéke a 3250 kWh éves fogyasztású épület esetében 2030 kWh volt, míg a 1300 kWh fogyasztású épület esetében ez 8989 kWh.

Napelemek-Vételezés-visszatáplálás

3. ábra. A hálózatból vételezett és a visszatáplált energia mennyisége

Mekkora lesz a villanyszámla szaldós és bruttó elszámolás esetén?

És nézzük a lényeget, mennyit kell fizetni a példában felvett épületeknek? Az éves szaldós elszámolás szerint mindkét épület szaldóképzésének (vételezett – visszatáplált energia) az eredménye nulla kWh, tehát a fizetendő áramdíj is nulla forint lesz. Ha viszont a bruttó elszámolás szerint történik a villanyszámla kiállítása, akkor a fizetendő összeg már attól függ, hogy milyen áron számolják el vételezett és a visszatáplált energiát. A lakossági áram díja ma kb. 37,5 Ft/kWh (Áfá-val együtt). Fontos tudni, hogy az áram díja két részből áll, az energiadíjból (kb. 17,5 Ft/kWh) és a rendszerhasználati díjból (kb. 20 Ft/kWh). A vételezett energiát nyilvánvalóan a teljes 37,5 Ft/kWh áron számolják majd el, a visszatáplált energiáért viszont valószínű, hogy a rendszerhasználati díjat nem, csak a 17,5 Ft/kWh energiadíjat fogják kifizetni. Így a villanyszámla a két épület esetében a 4. ábra szerint alakul majd.

4-napelem-villanyszámla

4. ábra. Az éves villanyszámlák alakulása napelem nélkül, valamint napelemmel szaldós és bruttó elszámolás esetén

Látható, hogy bruttó elszámolás alkalmazása esetén már nem nullázódik le villanyszámla, de a napelem nélküli esethez képest így is 65% körüli megtakarítást lehet elérni. A pontos megtakarítás mértéke persze nagyon sok körülménytől függ. Elsősorban az átvételi ár lesz a döntő, de a napelemes rendszer méretezése kihasználtsága is nagyban befolyásolja majd a megtakarítás mértékét. A szaldós elszámolás megszűnésével vége lesz annak a nagyon idilli állapotnak, hogy a napelemes rendszer méretezését egyszerűen az éves fogyasztás és a napelemek éves termelése alapján lehet elvégezni. Az éves szaldó lehetősége a közcélú hálózat formájában egy gyakorlatilag korlátlan kapacitású energiatároló eszközt jelentett, amibe bármikor be lehette betáplálni a pillanatnyilag jelentkező túltermelést, és aztán bármikor, veszteség és költség nélkül ki is lehetett onnan azt venni. A méretezésnél nem kellett a termelés és fogyasztás időbeli eltolódásával foglalkozni, elég volt éves ciklusban gondolkodni. A bruttó elszámolásnál a várható megtakarítás kalkulálásához már pontos méretezést kell végezni, ami figyelembe veszi mind a fogyasztás mind a napelemes termelés időbeli alakulását is.

Meddig él még a szaldós elszámolás?

Az Európai Parlament és a Tanács 2019/944 számú irányelve szerint 2024. január 1-től nem lehet már szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. De ez csak az új létesítéseket érinti majd, valószínű, hogy a már meglévő, és a még 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező háztartási méretű napelemes rendszerekre a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) a rendszerek élettartamának végéig változatlanok maradnak.

Ha jövő júniusban valóban úgy jelenik majd meg egy napelemes rendszereket támogató pályázat, hogy a vissza nem térítendő támogatás mellett már nem lehet a szaldós elszámolást igénybe venni, akkor ez nehéz döntés elé állítja majd a beruházókat. Ki kell számítani, és mérlegelni kell majd azt, hogy a beruházási támogatással járnak majd jobban, vagy a szaldós elszámolás nyújtotta nagyobb, akár 100%-os megtakarítási lehetőséggel.
Azoknál a napelemes rendszereknél, amelyek már nem éves szaldós elszámolás mellett működnek majd, minden bizonnyal előtérbe kerül a napelemes rendszerek által megtermelt energia helyben történő tárolásának és „okos” fogyasztásának a kérdése is. A cikkben példaként vizsgált napelemes rendszereknél nem számoltunk sem helyi tároló kapacitással, sem a fogyasztás termeléshez igazodó vezérlésével. Ezek alkalmazásával lényegesen növelni lehet a megtermelt napenergia helyben felhasznált, „értékesebb” részarányát, de a lehetőségek azért korlátozottak. A már jelenleg is elérhető akkumulátorokkal, vagy pl. fűtési célú puffertárolókkal napi, vagy pár napos tárolási ciklust meg lehet oldani, de sajnos a nyári napenergiát még mindig nem tudjuk reális beruházással télire eltárolni.